A 2008-as amerikai elnökválasztás során az USA-ban ritkán, vagy talán soha nem látott kontraszttal csapott össze a szabad piac, valamint a terjeszkedő állami beavatkozás és „gondoskodás” eszméje. A magyar sajtóból szinte csak az Obama iránti szimpátia volt kiérezhető. A szabad piac itthoni, éppen a szocializmus éveiben ellentétes tapasztalatokat szerzett hívei csak csendben aggódtak – velem együtt.
Nem drukkoltam Obama ellen, becsszó. Azonban az Index mai cikke - "Az USA döntheti be a világgazdaságot" - sajnos azt sejteti, hogy a McCain pártján állóknak volt igazuk. A szocialistának nevezett rendszer pedig „talán nem véletlenül” bukott meg nálunk is. Hiszen ezt teszi most az USA-ban is, amely korábban épp attól lett a világ legerősebb, legfejlettebb, legnagyobb néptömegeknek jólétet biztosítani képes gazdasága, hogy a szabadság eszméjét a legjobban volt képes a gyakorlatban alkalmazni.
Sajnos pontosan az történik az USA-ban ezekben a napokban, amitől McCain és a szabad piac hívei tartottak. Hiába a hatalmas élénkítő pumpa, a sok száz milliárd dollárnyi állami kiadással járó gigantikus lélegeztetőgép, ha annak forrása a gazdaságot bénító adóelvonás. Az ilyen megoldás hatása csak átmeneti lehet, hosszú távon, amely nem több 1-2 évnél, visszaüt az egész.
Szóval nem örülök, hogy igaza lett McCain és a szabad piac híveinek. Nem örülök, de igazam lett... Eszembe jutott egy neves hazai személyiség sztorija (a nevére sajnos nem emlékszem). Az erőszakos kommunista hatalomátvételt követő években, úgy 1952. táján besétált egy budapesti postahivatalba, kért egy táviratlapot, amire ezt írta: "Cím: Joszip Visszarionovits Sztálin, Moszkva STOP A rendszer nem működik. STOP"
Lehet, hogy most Washingtonba kellene táviratot küldeni Obamának...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése